A Szondi-emlék történetének vázlata után bemutatjuk az emléklapokban magát az emlékkápolnát azon sikerült rajzban, melyet ifj. Rédly Sándor hontmegyei birtokos szíves volt e lapok számára lerajzolni.
Ezen emlékkápolna nincs ugyan a vár közvetlen szomszédságában de nincs a községben sem, s így egyedül áll egy domináló magaslaton, honnan a bármely oldalról jövő utasnak távolról szemébe kell tűnnie.
Fekszik pedig ez emlékkápolna a vácz-selmeczi államúton, Drégel-Palánk és Hont községek közt, a megye székhelyétől nyolcz kilométernyi távolságú prímási gazdasági épületek felett 550 ölnyire; a hová vezető széles út hárs-fákkal és orgona bokrokkal lett kiültetve.
A magaslatra fölérve, mielőtt a kápolnába lépnénk önkéntelenül körül tekintünk a gyönyörű tájképen.
Délnek épen a kápolna irányában látjuk Szondi György nevétől elválhatatlan – úgy a történelem mint költők által dicsőített – Drégel-vár romját ezt környező hegyláncolatról felénk tekinteni, míg keletnek fordulva Szanda-vár, s odább Hollókő tűnnek fel a Karancs-hegységgel, Éjszaknak a Selmecz melletti Szitnya hegynek szép csúcsa, míg nyugodtnak hontmegyei hegyek s ezek egyikén (a gyanítás szerint) Hunt vezér egyik várorma – a jelenlegi Kukucska-hegy – közelről láthatók.
Ámde ezeknél még bájolóbb a közvetlen közelünkben vagyis előttünk elterülő Ipoly völgye, mely Nógrád megye székhelyétől Balassa-Gyarmattól – Hontmegye székhelyéig Ipolyságig valóságos kertként tárul elénk, magában foglalva számos falut, kisebb nagyobb majorságot, malmokat, fehérlő pinczékkel ékes szőlőhegyeket.

szondykapolnaEltelve a gyönyörű tájképpel az emlékkápolnához fordulunk, mely homlokzatával az országút felé, s a román-stylt jellemző apsisával a vár felé tekint. A homlokzatot faragott kőből készült kapu-oszlopzat díszíti, mely fölött színezett öveggel kirakott faragott mívű alakrózsa bocsájtja be kellemes vegyülékben a világosságot. A homlokzat ablakrózsa fölötti részét az alapító bíbornok-érsek czímere s a román stylt jelző oszlopos tympanum töltik be, mely díszes befejezését nyeri a szintén faragott kőből készült szépen stylizált keresztrózsában. A kápolna falának magassága 8, a homlokzaté kereszttel együtt 15, – a palával fedett toronyé 23 méter. Az utóbbiba 48 hágcsó vezet.

simor A kápolnába lépve látjuk, hogy ennek belseje áll az úgynevezett hajó-részből és félkörű szentélyből, mely az oltárt foglalja magában. A kápolna hossza hét öl és két láb, szélessége három öl és három láb. Összes belső térmértéke 80 1/2 négyzetmétert tesz.
A kápolna három nagy üveg-festményű ablaka különösen megragadja figyelmünket, kivált az oltár feletti, melyen oltárkép gyanánt Magyarország védasszonya, karján a kis Jézussal látható. Az ablak-üveg festmények Kratzmann Ede budapesti műtermében készültek. A vörös márványoltár a süttői uradalmi bányából került ki, s készült Udvari jó nevű kőfaragó által. Az oltáron csupán egy aranyozott kereszt van elhelyezve.

A kápolna hajójában jobbra a szentélytől Szondi a hős szobra látható, Kiss György szobrász terve szerint készítvén melyet külön helyen mutatunk be olvasóinknak. Ezen szobor átellenében a honti nők által készített Szondi-zászló lett elhelyezve.
A kápolna talaja mozaik carrarai vörös és fekete márvány koczkákkal; készítője Baróni olasz, jelenleg pozsonyi lakos: a falak díszítésére használt tégla Szobról hozatott, köve pedig a honti uradalmi kőbányából, s az egész falazat portlandi czementtel lett bevakolva.
A kápolna bejárásánál jobbra áll szekrény, a szükséges egyházi ruhák és edényekkel. A toronyban levő harang Valzer harangöntőnél készült, súlya 400 kilogramm.
Az egész kápolna tervét a herczegprímás felhívására udvari műépítésze Lippert József lovag és királyi tanácsos készítette, kivitelét Feigler Ignácz pozsonyi építőmester foganatosította.
A kápolna külső és belső összes építési és felszerelési költsége határozottan nincs tudva, de a húszezer forintot ha meg nem haladja, úgy megközelíti, ide nem értve a herczegprimás által a kápolna fenntartására, a tőle már megszokott nagylelkű bőkezűséggel – hallomás szerint – tenni szándékozó kegyes alapítványt.
A kápolna környéke Rónay Béla uradalmi intéző terve szerint nagy gond- és buzgalommal parkíroztatott, melyhez hársfák, fenyők és virágbokrok használtattak, valamint félrébb eső árkos helyei 26 hold kiterjedésben cseresznye, szilva, hárs és akáczfákkal lettek általa kiültetve.
– Ugyan ő, később pedig tiszti utódai lesznek hivatva a Szondi-emlékkápolnának e természet díszét ápolni, fenntartani; s a még ez idő szerint puszta magaslatot árnyas ligetté varázsolni; szintén Szondi-Simor dicsőségére szolgálandót.

Pongrácz Lajos